imáim

Túl szép, hogy igaz legyen

De ez nem egy valós szerep

Ne haragudj rám, hogyha végleg elkeserednék

Még-még maradj nekem

Tán-tán szabad leszek

Imáim közé már végre leheverednék

Csak szólj, ha kellenék

Én előre szóltam, hogy vigyázz mert a habok között más

Hogy majd megtépáz és megvezet ez a bűbájos világ

Szemfedőmmel eltakarom, hol megzavar a fény

Megszerettet, majd újra megcsal ez a szépnek hitt remény

Hazavisz és ott megvár

Kiürülhet pár pohár

Időzítem magam ellen

Pedig visszatartanám

Én ezt a percet magam írom meg

Ha nem tetszik az ember

A vétkem, a tettem

Akkor máshogy képzeld el

Túl szép, hogy igaz legyen

De ez nem egy valós szerep

Ne haragudj rám, hogyha végleg elkeserednék

Még-még maradj nekem

Tán-tán szabad leszek

Imáim közé már végre leheverednék

Csak szólj, ha kellenék

Lassul az óra

Mindjárt vége

Elszámolnak

Egy elégtételre várok

Számolom a napjaimat

Mégis előre tartom a karjaimat

Önmegszólít le vagyok rántva

Tanítottál engem be lettem zárva

Egy olyan képbe amit mást festett

Nem voltam elég rátermett

Hazavisz és ott megvár

Kiürülhet pár pohár

Időzítem magam ellen

Pedig visszatartanám

Én ezt a percet magam írom meg

És ha nem tetszik az ember

A vétkem, a tettem

Akkor máshogy képzeld el

Túl szép, hogy igaz legyen

De ez nem egy valós szerep

Ne haragudj rám, hogyha végleg elkeserednék

Még-még maradj nekem

Tán-tán szabad leszek

Imáim közé már végre leheverednék

Csak szólj, ha kellenék