MARGARÉTA

Aki bújt aki nem, én vagyok a fogó

Az életem amolyan kibaszott nagy pogó

Hiányzik az önmagáért szopó irattoló

A labda kint a téren, éppen magában pattogó

Eszembe jut ahogyan értem visszalép a hóban

Sosem üvöltött vadállat ilyen nyugtatóan

Egyetlen egy játékom volt, azt is elrontottam

Plafonról nézem magam, az élelmiszerboltban

Én nem reszkettem a földön, de a tetőn sem remegtem

Álmodozni jöttem, azt sem éjjelente tettem

Sokat nem jelentettem, de nem jelentettem

És ez nagy feszültséget jelentett minden tekintetben

Egyetlen egy öltönyöm volt, azt is lehipóztam

Beton.Hofit hallgatnak a ruhatisztítóban

Ha a helyzet úgy kívánja, akkor Belzebúb imáját

Ez a nemzet úgy kívánja, aki nem illik ide

Azt elüldözi a nyáj, azt elüldözi a nyája

A tanácsok helyén, hallod kurvára hiányzol

Minden nap elázom, minden nap piázom

Öntsem ki a részed?, hallod nem cseng ki a számod

Hiányzol, Igen

De már bölcsebb vagyok, Látod?

És ez dicsre hív a szóban, dicsre hív a szóban

Egyre szelídebben, ahogy visszaring a tóban

Kacsát etet, nevet, de már nincs velünk a szóban

Egyre szelídebben, ahogy visszaring a tóban

Megígértetted velem, többet nem nyafogok

Egyszer visszaírok, de nem ma fogok

Az illúzió önmagában vicc a hintalóban

Hívjátok a mentőt, ez most KizzaPing a hóban