van

Van bennem letisztult nyugalom, meg van vak fétis

Van múltam, coming soon, van jövőm, archív

Van meredek lejtő, de van fék is

Meg van kurva mély szakadék

De van ahonnan látszik már, hogy van híd

Aztán persze van a mégis túllépünk a szirten

Az azt gondolom a zuhanás csak repülni tanít

Van hogy félek a sok szir-szar szertől a mélybe esek itt

Máskor van olyan, hogy "asszem ez segít", azt annyi

Szóval van, hogy felmennék, de le vagyok pont jőve

Bár van prizma a fény előtt, a valót, hogy törje

Van, hogy kiég a lámpa, de mindig van pótkörte

Mert van hullócsillag napszálta holdtölte

Van sötét, van fény, meg ami közte épül

Van szabadság, de vannak itt-ott üvegből falak

Így van, hogy magam választom

Saját magam körzetéül van aki csak a javakat nézné

Nézi, ja vak?!

Itt van vagyon, vagyon az ég, vagyon a pázsit

Ha a meglévőre koncentrálok, valóban más így

Nézem a belső udvart, ahogy nagyokat ásít

A létezéstől eljutok a vagyogatásig, ja

Mondd, mire van zálog?

Van, hogy néha bekaszálok

Giccs is van, sok terabyte

Hogy bolhákból, meg elefántok

Jó, nem bánom ami van

Dinamka mint a higany

Meg ami van azzal úgy

Bánok míg járkálok fel-alá

És tényleg bennem volna tökre az

Hogy ne legyek örökre, de most épp a levés köt le

Ez a Lusta jeladás, az van, hogy mindig több kell

Tán ebbe' megyünk tönkre

Úgy vagyok igazán igazság járjon, ne a szánk

Amíg vannak skatulyák, addig csak abba pakolászok

Mi a faszért hadonáztok, várom mi lesz ezután

És voltak kifogások viszonylagos lett a tény

Így ügyes bajos a lét, nem nézek a lábam elé

Adok bele, hogy lebontsd és még nem vagyunk sehol

Az önigazolás lemos, bőven van mit kétségbe vonj

Az önigazolás lemos, bőven van mit kétségbe vonj

Olyan is van, hogy romantikusabb a sors iróniája

Mint kirakatüvegekről visszavert villódzó lámpa

A picsába, már csak akkor kapok észbe

Mikor átugrik egy kanális csíkos szatyor a szélbe

Papír a csákó, egy pocsolyába

Amelyik rá tintát nyomott, az a honfitársa

Van itt egy bolond, honnan nézve rozogány?

Van hogy két pikk-pakk páncélos a hozomány

Horror fizetés van, terror ár

Neoncsövesszínekben fulladok derogál

Bepofátlankodik ide egy illetlen memoár

Kitetovál az élet

Innen és netovább

A készült felvétel elvétve felképel

Gyerekkorom elképzelt, ez ahhoz képest elcsépelt

Rímshoton a jelkép, meg a StackOne amit eltép

És örülök, hogy kicsorbult a marionett zsebkése

Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan

Erőhatás, ami tovább segít

Ha lendületem fogytán

Van sok előre kitaposott ösvény

Ami tanulságul szolgál

Mielőtt a magamét kitaposnám

Van a középút és vannak persze szélek

Van lapát

És választás, hogy evezel vagy csak a hullámokra fekszel

Van aki ösztönöz, mások leszólnak

Van amikor kikéred magadnak

És van, hogy már nem is veszed fel

Van, hogy ami tegnap még épített, ma rombol

Van fordulat

Nehogy magad elund, és ezt-azt megtanulj belátni

Van benned valami még az ősvadonból

Szinte szégyelled

Mégis ha levetkőznéd a lényegedet oltanád ki

Van sok dolgom és épp elég időm, hogy elvégezzem

Sok barátom, és ellenségeim is bizonyára

Van egy központi mag, nyugalmi helyzetben és vele szemben

Minden babona és az őrűlet netovábbja

Van sok zárvány, van zörvény

Van a hitel, a szavaim így nyernek érvényt

Ha már szólni volt kihez, jönni volt honnan

Ha már van itt valaki a szavak méllyén

Jelezzen bármilyen módon tegyen róla

Tudják, hogy a világon van

Beszélni van miről

Szólni van kihez

Jönni volt honnan

Menni van hova

Szónak van otthona

Kölyöknek óvoda

Bár van hideg éjszaka

Rossz álmok, rossz idő

De legalább, beszélni van miről

Van kinek

Jönni volt honnan

Menni van hova

Pihenni van mikor

Van elég beért tan

Mert lehet van sok nincs is de bőven van elég van